A szavanna valódi urai, legalábbis ökológiai szempontból: a termeszek. A PLoS Biology című folyóiratban most publikált tanulmány szerint a Kenya középső régióiban végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a termeszek nagyban hozzájárulnak a füves vidékek produktivitásához.

A termeszekről először is szögezzük le, hogy nem hangyák, csupán laza rokonság áll fenn közöttük. Annyi közös bennük, hogy kolóniákban élnek. A rendszertanilag besorolt termeszek fajszáma jelenleg kereken két és fél ezer. Főleg a melegebb égövön mindenütt elterjedtek, Amerikától Afrikán és Eurázsián át Ausztráliáig. Valamenynyi termeszfaj cellulózzal táplálkozik, melynek megemésztésében a bélrendszerükben élő mikrobák vannak a segítségükre. A több millió egyedből álló kolónia uralkodója a vár vagy fészek legvédettebb kamrájában szinte mozdulatlanul heverő, nagyjából nagyujjnyi méretű királynő, mely naponta akár több ezer petét is lerak. Alattvalói közül az esetek többségében egy a királynőnél sokkalta kisebb hím végzi a megtermékenyítést élethossziglan, a többi dolgozó, illetve a vár védelmét ellátni hivatott katona.

A termeszeket Afrikában és Ázsiában a fő növénykártevők közé sorolják, Amerikában pedig elsősorban a házakban okozott pusztítás miatt kárhoztatják őket, holott a termeszfajoknak csak kb. 10 százaléka okoz gazdasági károkat. Most kiderült, hogy igen sok hasznot is hajtanak. „Nem mindig a karizmatikus ragadozók vannak a legnagyobb hatással az emberi környezetre. Sok szempontból a kicsik mozgatják a világot” – mondja Robert M. Pringle, a Harvard Egyetem szakértője, a kenyai kutatások egyik vezetője. Éppen törpe gekkókat kutatott a területen, amikor felfigyelt a nemritkán 10 méter átmérőjű, egymástól 60-100 méterre emelkedő termeszvárakra. Érdeklődését az keltette fel, hogy az átlagosnál jóval több gyíkfélét talált a termeszvárak közvetlen közelében.

Az is kiderült, hogy a várak környéke gazdag flórának és faunának ad otthont, ráadásul a növények gyorsabban növekednek körülöttük, az állati populációk, illetve azok szaporodási rátája a váraktól való távolsággal együtt csökkent. A kép még tisztábbá vált a műholdfelvételek elemzése után. Mindegyik vár egyegy növényekkel sűrűn borított térség közepén állt, és ezek a sűrű növényfoltok valóságos hálózatot alkottak. Pringle ebből azt a következtetést vonta le, hogy a termeszvárak elrendeződése alapvetően befolyásolja a vidék növényi és állati sűrűségét. A termeszek tehát növelik egy ökoszisztéma produktivitását. Társadalmuk ugyanis igen nagy gondot fordít a várak karbantartására. E munkálatok közben az egyébként finomszemcsés talajba durvább szemcséket is hordanak, melyek elősegítik a víz beszivárgását a talajba, ezzel is szabályozva a talajtakaró fel-le mozgását annak függvényében, hogy éppen száraz vagy esős évszak van-e. A várak és környezetük anyagában az átlagosnál jóval több a tápanyag, köztük a foszfor és a nitrogén, mindez pedig erősen kihat a közvetlen, illetve távolabbi környezet ökoszisztémájára.